Gyógyító kert Pannonhalmán

::: A galériában még sokkal több fotót talál: kattintson a képre :::

Koratéli késő reggel révén a látóhatár még párás, s november ellenére az erdőhatárig húzódó kertben jó néhány tő emblematikus levendula pompázik, s takaros kis négyszögekbe rendezve – amolyan bemutató jelleggel – kakukkfű, citromfű, zsálya, a medencében tündérrózsa és vízi növények. Ezekből, és még vagy két tucat növényből készülnek a téli nyavalyáinkat orvosló gyógyteák, tinktúrák, balzsamok és gyógylikőrök, sőt szappanok és kozmetikumok, valamint a levendulás ínyencségek is.

–A gyógynövénykert 11 hektáros. Vegyszereket nem, de gépeket is csak a minimális szinten használunk, nem csak a bio minőség miatt. Ez inkább szociális kérdés, mint anyagi, hiszen, ha veszünk egy olyan gépet, ami öt ember munkáját elvégzi, őket el kellene küldenünk – kezdi Pottyondy Ákos körbemutatva a szabályos sorok, a teázó és ajándékbolt, a lepárlóüzem és még néhány gazdasági épület között. – Ahol most állunk, ez a látogatóknak fenntartott bemutató Gyógynövénykert és -ház. November van, de bőven találunk itt még fent hagyott gyógynövényeket, holott a szüretnek már rég vége, és ezeket normális esetben már régen le kellett volna vágnunk.  Pannonhalmán viszont évente mintegy 150 ezer látogató fordul meg. Csak töredékük, 10-12 ezer turista jön le az apátságból és nézi meg a gyógynövényes kertet, de még ez is rengeteg ember, akik közül csak néhányan botanikusok vagy kertészek, többségük laikus.  Nekik valamit mutatnunk kell minden évszakban. Rég rájöttünk arra, hogy a látogatóknak már nem elég az, hogy elolvashatják, mi van kiírva a növények alá, és az információval együtt békében hazamehetnek. Pontosan ezért vannak még mindig itt ezek a tövek, hogy a vendégek megismerjék a gyógynövényeket: leszakíthassanak egy-egy levelet, megszagolhassák, megkóstolják.

Bár így télvíz idején kevésbé impozáns arcát mutatja a kert, de ahogy Pottyondy Ákos fogalmazta meg, a téli, alvó kertnek is legalább annyi titka és varázsa van, mint a nyárinak. Furcsa módon ebben az évszakban, mikor igazán élvezni érdemes a betakarításból származó növények jótékony hatását – például tea, likőr formájában –, a kert és megmunkálói pihennek. Az igazi dömping nyaranta, éppen a legnagyobb munkálatok közepette éri a Gyógynövénykertet és dolgozóit. Ilyenkor még két fesztiváljellegű eseménybe is bevonják az érdeklődőket: június végétől a Pannonhalmi Levendulahetek és augusztus 15-től Szent István napjáig pedig Gyógynövényhét alkalmával.
 

–Milyen programokkal várják a vendégeket?
–Mindkét program alkalmával inkább arra próbáltuk fektetni a hangsúlyt, hogy a vendégeknek bemutassuk a munkálatokat, belelássanak az aratásba, feldolgozásba. A Gyógynövényház teázójában szörpöket, teákat, levendulás csokit kóstolhatnak, és sokfajta foglalkozással is készültünk. Növényekből koszorút fonhatnak az ügyesebbek, elkészíthetik a saját filteres teájukat, szappandobozt dekorálhatnak, levendulazsákot hímezhetnek. Néhány munkálat viszont idényjellegű, mint az egyik legérdekesebb feladat, az olajok lepárlása. Különösen érvényes ez a levendulára, mely csak nagy melegben, védekezésképp termel olajat.  Bár a gyógynövényeket egy idény alatt többször is levághatjuk, mégis a legelső szüret a legértékesebb, ebben van a legtöbb hasznos anyag, így ha tehetjük, az olajokat is ebből pároljuk le. A levendula lepárlása általában június végén, július elején történik, de a pontos időpontot akár a napi, vagy az előző heti időjárás is befolyásolhatja, így pontosan nem tudjuk megmondani, mikor kerül rá sor.  

Közben a kellemetlenné váló szél, de erősödő napsütés elől benézünk a teázó és a bolt közös épületébe, ami egyszerű és ízléses. Baloldalt padok, asztalok és párnák állnak rendelkezésre, körben üveg tárolókban a gyógynövények feldolgozásához szükséges eszközöket mutatnak be vegyesen apátsági likőrökkel, szappanokkal. Egy asztal alól kikandikál néhány fonott kosár is a szüreteléshez használatos sarlóféle szerszámmal. Néhány látogató épp jókor érkezik a kertnek abba a szegletébe, ahol épp kilépünk az épületből, így bejelentkezés nélkül is bebocsátást nyertek a levendula-lepárlógépet bemutató műhelybe, ahol játékos tájékoztatók vezetnek be a hagyományos kolostori gyógynövények és a kolostori gyógyászat világába.

– Minden terméket itt készítenek, helyben?
–Egyes termékek esetében nem áll rendelkezésünkre az a technológiai háttér, ami a gyártásukhoz szükséges, ezért valamilyen külső partnerrel közösen készítjük ezeket. A gyógynövényes likőrök például nem itt készülnek - bár személy szerint nincs velük bajunk -, hiszen egy komplett lepárló üzemet kellene felállítani az elkészítésükhöz. Egy megbízható pálinkafőzdét kértünk fel erre a munkára, mely az eredeti recept ismeretében, a mi gyógynövényeinkkel készíti el és palackozza likőrjeinket. Ugyanígy külső partnerrel együttműködésben készülnek a filteres gyógytea keverékek, hiszen a növényeket filterezni kell, madzagozni, papírozni, dobozolni, azt celofánozni, mindezt 11 hektár terméséből.
Azt viszont garantálni tudjuk, hogy minden termék eredeti, bencés receptek szerint készül. Az apátság könyvtárban máig őrizzük és használjuk is a régi köteteket, melyekben több mint 600 féle szer leírása olvasható tintáktól a szappanon át a gyógyteákon keresztül a lószerszámokra való kencékig. Alapvetően az emberek igényei nem változtak lényegesen a középkor óta, ami a gyógyhatású és kozmetikai készítményeket illeti. Az más kérdés, hogy a középkor emberének és a mai modern embernek sok tekintetben más problémákkal kell-kellett szembenézniük, a régi receptek között például kevésbé találunk olyat, ami a stressz kezelésével foglalkozott. A régi könyvekben ellenben néhány egészen hajmeresztő titkos csodaszert is találunk. Például „részegség ellen fogj el egy fecskét, aszald meg, és porrá őrölve fogyaszd."

– Mi árulkodik arról, hogy ez a Pannonhalmi Bencés Apátság gyógynövénykertje?
– Mindenekelőtt a kert helye, mely elrendezésében adott, a szakrális terek kialakítását tükrözi. Már az Árpád-kori templomoknál is megfigyelhető volt a jellegzetes kelet-nyugati tájolás. A keleti égtáj nekünk, magyaroknak a népünk eredete miatt egyébként is fontos, de nem csupán ezért kerülnek keletre a gyógynövénykertek, általában. Keleten érinti a felkelő nap először a földet, ez a szentség, melegség, gyógyulás szimbóluma is egyben. Így a gyógynövénykert is, ahol a testet megújító gyógynövényeket rejti, az apátsági domb keleti felére került. Ami a növényeket illeti, sok olyan is bekerült még kezdetben a kertbe, ami egy-egy szenthez köthető. Például a Szűzanya virága a rózsa volt, így a szerzetesek joggal feltételezték, hogy gyógyító ereje is van. Néhányról aztán későbbi korok kutatásai eredményeként kiderült, hogy nincs.
Egy nagyon fontos része a munkánknak a gyógynövényáldás, melyet minden év augusztus 15-én tartunk. Nem csak a hívő emberek érthetik ennek a fontosságát, mert napjainkban már számos komoly kutatás folyik ezen a területen, ami azt mutatja, hogy az ima megváltoztatja az anyagok rezgésszámát, pozitívabbá teszi azt a test számára.