Megnyomta a gombot, kapott libacombot

Sokkal több kép itt>>>

A "Gyertyafény Expressz" nem a meghirdetett 10-es, hanem végül a 9-es vágányról indult - írja Erszébet, aki már legalább negyed órával az indulás előtt megérkezett a Nyugati Pályaudvar királyi várótermébe.

Pezsgővel, illetve narancslével kínáltak bennünket már a peronon. Nem én voltam az egyetlen, aki fényképezőgéppel érkezett és csattogtatott. Bár a kinti képek nem a legjobbak, mert tök sötét helyen állt a vonat.
Felszálltunk, és az étvágygerjesztő - frissen sült baguette karikák, fűszervaj rózsákkal - már az asztalon várt. A kocsi-társak folyamatosan érkeztek. Mi egy két személyes asztalnál kaptunk helyet, a 100 éves teakfa kocsiban. Szerintem egyébként a mi kocsink volt a legszebb.

Még el sem indultunk, már hozták is a borokat, a Bodri pincészettől.
Az előétel Libamájpástétom, lilahagyma dzsemmel, őszi salátaágyon volt. Nagyon guszta és nagyon finom. A főétel Sült libacomb, sütőtökös rakott burgonyával és almás párolt káposztával, akkora adag volt, és olyan finom! Muszáj volt mindet megenni, így viszont kipukkadtunk utána. A borokkal mindig ott volt a környéken valaki, a poharunk sohasem volt üres.

A vonat Nagymarosig ment fel, ott megálltunk, és a mozdony átkerült a kocsik másik végére, így aki eddig háttal utazott, az most előre felé. A desszert Gyümölcssaláta volt a szezon legzamatosabb gyümölcseiből (bár ez az elnevezés nem éppen volt igaz rá). Az Orfeum kocsiban tartották Tabáni István koncertjét. Ide nem fértünk be, így csak bekukkantottunk. Volt egy rövid ismertetés is, az összes kocsiról, ami a szerelvényt alkotta. Kettőt közülük Rákosi Mátyás is használt, és volt olyan is, amely az Orient Express része volt. Sajnos nem volt minden kocsira kiírva a története. Viszont végigjártuk az összes kocsit, mind nagyon szép volt és érdekes, egyedül ez a "buli kocsi" volt szerintem elég lepukkant.

Visszafelé másik útvonalon jött a vonat, és volt egy megálló Veresegyházán, ahol a helyi népművelő asszonyok egy csoportja rétesekkel várt minket. Ezért le kellett szállni a vonatból, mert a réteseket kint, az állomás épülete előtt tálalták egy hosszú asztalon. A rétesezés után visszaszálltunk, és utána már csak a Nyugati Pályaudvaron álltunk meg újra, kb. 22:35-kor. Összességében nagyon jó program volt, az ételek nagyon finomak voltak, a borokat szerintem jobban válogathatták volna az ételekhez. Annyi negatívum még, hogy az elején nagyon meleg volt a kocsikban, a végére pedig már eléggé hideg, én akkor már a hátamra terítettem a kabátomat.