Keszegezés és kereső horgászat

A keszegezés tavasztól őszig alkalmazható horgászati módszer. A tározótér sekélyebb vizében elsősorban úszóval és matchbottal lehet jót keszegezni. Itt feltétlenül szükséges az egy-két napos szoktató etetés, és a felszerelés erejét úgy kell méretezni, hogy gyakori vendég lehet a ponty is. Általában a régi holtágak mélyebb vizében érdemes próbálkozni.

Felszerelésigény: Matchbot, esetleg más, hosszú és könnyű teleszkópos bot, vékony, 0,12-0,16-os zsinór, úszó, etetőanyag.

Csali: konzervkukorica, csonti, giliszta.

A kereső-horgászat jellemzően tavaszi, elsősorban áprilisi horgászati program. A vízszintemelés idején, a tározó sekély, gyorsan melegedő vizeiben az ívásra készülő, gyülekező halak kifogására ad lehetőséget.

Rendkívül egyszerű, mégis izgalmas, tipikusan kereső horgászmódszer. Csónakkal, csendben, evezővel kell végigjárni a sekélyebb vizeket, öblöket. Ahol a halak gyülekeznek, folyamatos mozgásukkal felkavarják, zavarossá teszik a vizet, sőt gyakran ugrásukkal is elárulják magukat. Sokszor már messziről, távcsővel is kiszúrható a pontycsapat vagy keszegcsapat tartózkodási helye. A csónakkal célszerű kicsit távolabb, úgy 30-40 méterre megállni, és onnan dobni a csalit és a horgot a halak közé. A módszer etetést nem igényel.

Felszerelésigény: Egyszerű, egy horoggal és nem túl nagy csúszóólommal szerelt fenekező felszerelés. Mivel nagyobb halak is előfordulhatnak, célszerű kb. 40-80 g dobósúlyú botot, és minimum 0,25-0,30-as zsinórt használni.

Csali: harmatgiliszta.