Zalaegerszegi Országos Fazekas és Keramikus Találkozó és Fesztivál

A Göcsej vidék messze földön híres gerencsérjeinek állít emléket minden tavasszal a fesztivál a falumúzeum különleges hátterével. Az autentikus környezet, a porták, a háziállatok a régi falusi élet és a vidám vásárok hangulatát idézik fel.

Zalaegerszeg Zala megye központjában, a Göcsej-dombvidék északkeleti csücskén elterülő, erdők, dombok határolta folyóvölgyi település. Értékei közül kiemelkedik a Göcseji Múzeum, a Göcseji Falumúzeum és Finnugor Néprajzi Park. Ez utóbbi ad helyet az évente megrendezett Fazekas Fesztiválnak. A népművészet értékeit őrzi még a Gébárti-tó partján álló Kézművesek Háza is, ahol a népi mesterségek fortélyai meg is tanulhatók.

A zalai fazekasok egészen a XX. század elejéig a zalaegerszegi piacra szekerezték be portékáikat, ellátva az asszonynépet a nélkülözhetetlen cserépedényekkel. Mivel a Göcsej vidék agyagos talaja mezőgazdasági művelésre nem, de fazekasságra kiválóan alkalmas volt, ez a vidék lett hazánk egyik legjelentősebb fazekas központja.

Az áprilisban zajló Zalaegerszegi Fazekas és Keramikus Fesztiválra meghívott mesterek Korondtól az Alföldön, Borsodon át, a dunántúli fazekas központoktól az Őrségig mutatják be a változatos díszítményű, formájú fazekakat, tálakat, csuprokat, sütő-főző edényeket. A három nap programját a fazekas mesterség fortélyait bemutató fazekas verseny és a dunántúli hagyományőrző folklórcsoportok bemutatója teszi tejessé s feledhetetlenné.

A skanzen megtekintése önmagában is élmény. Zalaegerszeg északnyugati határában a Zala folyó holtága partján több mint 40 évvel ezelőtt kapott otthont hazánk első szabadtéri néprajzi múzeuma, amit 1968 augusztusában nyitottak meg a látogatók előtt. A gyűjteményt a Zala folyó egyik vízimalma köré alakították ki. A regionális szabadtéri múzeumban közel ötven eredeti épületből álló, parasztportákra osztott falut rekonstruáltak, amely a jellegzetes népi építkezést, építési technikákat és módokat szemléltetik, az épületek berendezése pedig a múlt század végi paraszti lakáskultúrát mutatja be.

A Göcsej vidék jellegzetes településszerkezete a szeges szerkezet. Erre utal a szellemes mondás is: „Gondunkat – bajunkat akasszuk a szegre, gyerünk a virágos Zalaegerszegre!"