Egyházi emlékek nyomában

A környező hegyek, dombok, erdők, tavak és a természeti értékeket bemutató turistautak nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy kedvelt üdülő- és kirándulóhellyé váljon a Királyi régió, amelyhez vallási emlékek is kötődnek.

Kevesen tudják, hogy Székesfehérvár a magyarországi zarándoklatok bölcsője. Szent István és Szent Imre sírja szentté avatásuk után hazai és nemzetközi zarándoklatok célja lett. Sírjuk körül csodás gyógyulások és szabadulások történtek. Székesfehérvár belvárosában és külvárosaiban a középkorban több mint harminc templom és kápolna állt , ezek közül ma már csak egy – a gótikus stílusú Szent Anna kápolna – található épségben. Magyarország történetének legnagyszerűbb építészeti alkotásából az egykori királyi bazilikából – ahol 43 magyar királyt koronáztak, s Szent Imre és Szent István után 14 uralkodót temettek el – mára csak romok maradtak. A romok azonban minden történelmi írásnál világosabban beszélnek évszázadok viharairól, bizonyítják: az idő vasfogának nem áll ellen semmi. Ebben az élményben lehet először része a Fehérvárra látogatónak.

Magyarország történelmében Veszprém a kora középkortól kezdődően elsősorban egyházi központ szerepével tűnt ki. Ez a magyarázata annak, hogy a Veszprémi Várban számtalan egyházi műemlék található, múzeumai és kiállítóhelyei értékes, egyházi vonatkozású tárgyakat őriznek. A Vártól nem messze a „Kolostorok és Kertek a veszprémi vár tövében" projekt keretében többek között 2011-ben megújult a Jezsuita templom, a Margit-romok és Veszprém másik Árpád-kori emléke, a veszprémvölgyi apácakolostor környezete.

Pápa templomai, tizenhárom épület, nemcsak méretüknél fogva emelkednek a barokk kisváros lakóházai fölé. Ha az utazó messziről nézi a város sziluettjét, először is tornyokat pillant meg – templomok tornyait. Valamiféle higgadtság és örökkévalóság árad ezekből a tornyokból, függetlenül attól, melyik kor milyen stílusa emelte őket. A velünk élő história tanúi ezek az épületek. Titkokat rejtenek. Semmit sem értünk és érzünk meg Pápából, ha nem ismerjük templomait. A templomok bejelentkezéssel megtekinthetők. Információ: Pápai Plébániai Hivatal: 89/324-105

Zirc város története is összefonódott a ciszterci rend magyarországi történetével: már az XII. században apátságot alapítottak itt a rend tagjai, napjainkban pedig Zirc a rend magyarországi központja. A város a rendnek köszönheti csodálatos barokk apátsági templomát és a hozzá kapcsolódó klasszicista monostort is. A XVIII. században épített apátsági templom legértékesebb látnivalói a Maulbertsch oltárkép, a Wagenmeister freskók és a koncertorgona.

A hagyomány szerint a Bakonybél környéki erdők belsejébe húzódtak a kereszténység helyett a régi vallásukat megőrző magyarok. Az első magyar király idején épült a Benedek-rendiek kolostora is, és úgy tartják, hogy itt élt 1023 és 1030 között Szent Gellért püspök, Imre herceg nevelője, aki a világtól elvonultan, egy remetelakban írta műveit. A török korban a falu és a kolostor is lakatlanná vált, s csak 1700-tól éltek újra szerzetesek Bakonybélben. A ma látható bencés kolostor 1759-ben épült. Információ: http://bakonybel.osb.hu

Az Észak-Vértes rengetegében vezet az út Majk-pusztára, ahol a cellaegyüttest, templomot és apátsági épületet tartalmazó remeteség a némasági fogadalmat tett kamalduli rend ősi reguláinak megfelelően épült. A szerzetesek mindennapi tevékenységük rendjét a Nap járásához igazították.
A zárt kerítéssel körülvett térségben szabályos rendben sorakoznak a fehér falú, piros cserepes remetelakok. Homlokzatukon az építtető családok címere látható. A középpontban felépült templomnak ma már csak a harangtornya áll. További információ: www.majkikolostor.hu