Bakanccsal a Közép-Dunántúlon

A Királyi régió természeti értékei kiváló lehetőségeket kínálnak a bakancsos túrázóknak: fedezzük fel a Vértest, a Bakonyt és a Velencei-hegységet, kóstoljunk bele a borok, erdei séták, vártúrák világába!

A Vértes behálózó jelzett turistautak lehetőséget teremtenek a bakancsos túrázóknak, hogy bejárják a festői környezetet kínáló hegyeket, völgyeket. Kirándulásuk közben útba ejthetik az öt várat, illetve várromot (Csókakői vár, Várgesztesi vár, Csáki várrom, Vitány várrom, Gerencsér várrom), a többé-kevésbé épen maradt kolostorokat (Majki kamanduli Szerzetesrend), kápolnákat vagy egyéb történelmi emlékhelyeket, a régi kastélyokat vagy múzeumokat is.

A gasztronómiának áldozók is találnak helyi jellegzetességeket e tájon, gondoljon a csíkvarsai csípős csodafalatra vagy a Móri Borvidékre és az Ezerjó Borútra.

Akinek a horgászat vagy a vadászat dobogtatja meg a szívét, az erdőgazdaság és a vadásztársaságok vendégeként leshet vadra ezen a vidéken, ahol már koronás eleink is űzték a vadat.

A lovaglás és a lovassport szerelmesei is a szenvedélyüknek hódolva tölthetik itt a szabadidejüket. Egyre több lovasklub várja a vendégeket, a hegység rengetegében kanyargó lovasút pedig lehetővé teszi, hogy igazán vadregényes tájon lovagolhasson.

A Bakonyban több jelentős természetvédelmi terület is várja az érdeklődőket.

A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet bükkösökkel borított tájegységét 1991-ben nyilvánították védetté. A bükkösök télen is zöld cserjefajtájáról, az atlantikus babéroroszlánról nevezték el a Boroszlán tanösvényt, amely a Gerence-völgyből indul, és az Odvaskő érintésével kígyózik fel a Kőris-hegy alá, hogy magyarázó táblák segítségével bemutassa a Magas-Bakony jellegzetes növény- és állatvilágát, geológiai sajátosságait.

A Szentgáli Tiszafás egy olyan reliktum faj védelmét célozta meg, amely Magyarország területén ilyen mennyiségben természetes körülmények között csak itt található. Szentgál község határában országos, sőt európai ritkaságot rejt az erdő.

A Burok-völgyi Őserdő számos mellékvölgyével több, mint 25 km-es, 50-90 méter mély, sok helyen függőleges meredek sziklafalakkal határolt, vízfolyás nélküli szurdok. A Burok-völgyben és a mellékvölgyekben eddig 42 barlangot sikerült feltárni.

Természetesen ezeken felül több remek kirándulóhelyet találhatnak a Bakonyban, mint például a Zircről vonattal is megközelíthető Cuha-völgy vagy a Gaja-patakot rejtő Bakonynána. A patak vize által évezredek alatt kivájt, Római Fürdőnek nevezett szurdok és vízesés felejthetetlen látványt nyújt a látogatóknak.

A Velencei-hegység legdélebbi nyúlványának oldalában, a Velencei-tó egyik legszebb táján elterülő arborétum 96 hektáros terültén több mint 250 féle fa- és cserjefaj, számtalan lágyszárú növény tárul a látogatók elé. A Pákozd-Sukorói Arborétumot 1990-ben nyitották meg a kirándulni vágyók előtt.

A tájház kiállítása nagyszerű lehetőséget nyújt arra, hogy megismerjék a Velencei-hegység és a tó kialakulásának körülményeit, gazdag növény- és állatvilágát. A háztól rövid, hangulatos sétával az erdei ösvényen keresztül eljutnak az arborétum „jelképéhez", a kilátóhoz. A 14 méter magas fagerendából felújított építményből rendkívüli látvány tárul a túrázók elé. A velencei táj szépségében gyönyörködhetünk. Belátható az egész tó, Pákozd, Sukoró dombjait, erdőit és a tópart települései.

A túraútvonalakról térképeket szinte minden településen beszerezhetnek az ide látogatók.