Bor és gasztronómia a Királyi régióban

A Dunától a Balaton-felvidékig terjedő, csodálatos vidék történelmi, művészettörténeti nevezetességeivel, hangulatos utcáival, tereivel, pezsgő kulturális élettel és nem utolsó sorban a térség egyedi hangulatához méltó étkekkel várja vendégeit.

Boraink tájjellegét az adott borvidék éghajlati, domborzati és talajviszonyai, valamint a borászati technológia alakítják ki.

Etyek község szőlő- és bortermeléséről az első adatok a XVIII. századból valók. Mint az országban számos helyen, itt is a német ajkú lakosság többszöri betelepülése hozott jelentős fejlődést. A meszes talaj és a borvidéken hagyományos fajták a pezsgőalapanyag-gyártás termőhelyévé tette az etyeki borvidéket: itt termesztik a híres Törley pezsgő alapanyagát is.
A ma itt működő mintegy ötszáz borospince két helyen is védett pincesort alkot. Az etyeki borvidék jellegzetes fajtái: Rajnai rizling, Pinot blanc, Szürkebarát, Zenit, Királyleányka, Chardonnay, Zöld Veltelini, Zengő, Zefír.

A Neszmélyi borvidék története, illetve annak szőlőtermesztése közel kétezer éves múltra tekint vissza. A törökök kiverése utáni idők a szőlőtermesztés felvirágozásáról tanúskodnak, később a szabadságharcos időkben kialakult helyzet ismét csak a fejlődést segítette elő. A kuruc szabadságharcok alatt a katonáknak nagy mennyiségű bort szállítottak, s ezzel egyértelműen serkentették a szőlőtermelést. A termesztett fajták a Rajnai rizling, Királyleányka, Olaszrizling, Zöld Veltelini, Rizlingszilváni, Muscat Ottonel, Chardonnay, Leányka.

További információ a borvidékről: A Móri borvidék, a "férfias borok" illetve "az ezerjó hazája", mely  a Vértes-hegység déli, délnyugati lejtőin a Móri-árok peremvidékén terül el. A kisebb borvidékek közé sorolható, hiszen Móron kívül mindössze 5 település (Csákberény, Csókakő, Pusztavám, Söréd, Zámoly) alkotja. A szőlőkultúra a német telepeseknek és a velük érkezett kapucinus barátoknak köszönhetően éledt újra: új módszereket honosítottak meg a szőlőművelésben, és nekik köszönhető a híres móri ezerjó betelepítése is. A borvidék jellegzetes borai az Irsai Olivér, Királyleányka, Leányka, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Zöld veltelini, Ezerjó.
Móri Borvidék TDM Egyesület Turisztikai Iroda és Ezerjó Portékák Ajándékbolt

A 8-as főút mentén emelkedik a Somló-hegy, az egykori tűzhányó tanúhegy, mely egyben az ország legkisebb területű (500 ha) borvidéke.

A borvidék története az ókori időkig nyúlik vissza, valószínűleg a kelták és a rómaiak is foglalkoztak itt szőlőtermesztéssel. A legenda szerint – Mária Terézia parancsára – az ifjú Habsburg főhercegeknek nászéjszakájukon egy pohár somlói bort kellett fogyasztaniuk férfiasságuk megőrzése, s a fiú utód nemzése érdekében.

A Somló történelmi borvidékét négy jellegzetes bortúra során ismerhetjük meg: ezek a Szent Margit Borút, a Szent Ilona Borút, a Hegykút Borút és a Szent Márton borút. A Szent Margit Borút a Hegykapu étteremtől indul, első állomása pedig a Somlói Borok Háza. A helyi gazdák boraiból kóstolás után még vásárolhat is a látogató. A borúton haladva a Taposókút után a "nyitott pincék" következnek: Fazekas pince, Badics pince, Hermann pince, Szobrász pince, Fazekas pince, Puchinger pince, Mondeville pince és a bortúra végállomása a névadó Szent Margit Kápolna. A Szent Ilona Borút kiindulópontja szintén a Hegykapu étterem, melyet a Borbély pince és a Vackó pince követ. A bortúra végállomása a Szent Ilona kápolna, amelynek szomszédságában a Stubán, Molnár. Szabó, Henz pincék találhatók.

A Hegykút-borúton nyitott pincék sora nyújt lehetőséget a borkóstolásra. Somogyi, Huszár, Zacskó pincék és az Inhauser-féle borház várják szomjas vendégeiket.

Szent Márton borút: a Barcza borozótól indul, amely hangulatos kerthelységgel várja a vendégeit. Az út során minden turista szívesen tér pihenőre a Katona pincében. A Tóni kutat elhagyva megpihenhetünk a Szent Márton kápolnánál is a Szent Márton kútnál elhelyezett pihenőpadokon.  Az út végén a Szent István kilátó található.

Az Agárdi Pálinkafőzde – nevéhez hűen – Agárdon található a Sreiner-tanyán, amely 2002-ben, zöldmezős beruházásként valósult meg. A helyszín kiválasztásában döntő szerepet játszott az, hogy a környező régió kiváló alapanyagbázisként szolgál, hiszen a főzdét körülölelő gyümölcsösök szinte korlátlan forrását biztosítják a csúcsminőségű pálinka előállításához szükséges első osztályú gyümölcsnek.