Kulturális örökség lett a matyó hímzés

Tovább bővült az UNESCO Világörökség listája a hazai tájakkal, kulturális értékekkel 2012 december 5-én. A matyó hímzés már a második kiemelt jelentőségű hagyományunk, melyet az Egyesült Nemzetek szervezete felvett a szellemi kulturális örökség listájára.

Felkerült a matyó hímzés az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára - adta hírül az MTI.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) illetékes kormányközi bizottsága szerda délután hozta meg a kedvező döntést.

Eddig magyar elemként a mohácsi busójárás szerepelt 2009 óta a szellemi kulturális örökség listán. Tavaly a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe bekerült a magyar táncházmódszer is.

A matyó hímzés "Mezőkövesd város sokféle és nagyszámú hímzésanyaga. Nem jellemezhető egyetlen stílussal vagy mintakinccsel, mert egymást váltó, egymás mellett élő, alakulásukban megfigyelhető különböző hímzésféleségek tartoznak bele. Ágyi és testi ruhára egyaránt varrták." - olvashatjuk a Magyar Néprajzi Lexikon szócikkében. Bár sokféle technikai és színbeli változatosságban lelhető fel, a matyó hímzés jellegzetes mintái közé tartozik a hétágú virágtő pávákkal, a rozettás matyó rózsák kanyargós indáikkal vagy a Bourbon-liliom.
A magyar kulturális kormányzat 2011 tavaszán terjesztette fel a matyó hímzést az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára.A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el: erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít. Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez, ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat - szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.