Szatmár-Bereg csodái civil szemmel

Vajon Szatmár-Bereg 600 lelkes településén, Csarodon Piroska néni miért ültet 20 éve virágokat a templom elé? Erdei István lelkészt az ebédje mellől mi ugraszthatja föl? Miért evez a Túron Reviczky Gyula a vizet kutatva, és mit üzen Petőfi nap mint nap a gátőrnek, Kiss Kálmánnak?

A Duna TV Önkéntesek című műsora Észak-Alföldön kereste fel e majd' egy évszázada szinte változatlan táj, a Szatmár-Bereg különösen szépen megmaradt természeti és kulturális örökségeinek civil őreit.  

Ők a helyi lokálpatrióták, akik a szabadidejüket áldozzák 1-1 közösségi ügy szolgáltában: a Tisza, a Szamos és a Túr folyók által formált táj hagyományait ápolják, tartják fönt a Középkori Templomok Útját, tisztítják a legszelídebb vad folyót, a Túrt, és kutatják Petőfi Sándor beregi emlékeit.

Középkori Templomok útja

Gál Miklósné, Piroska néni 20 éve kerekezik a csarodi református templomhoz, ahol iskolás csoportoknak, lelkes turistáknak mutatja be a falu büszkeségét, az Isten házát, mesél a 13. századi alakos ábrázolásokról, ülteti a virágokat, nyírja a füvet, és ahogy mondja, nem a saját, hanem a turisták és a közösség örömére.

TIPP! Hasznos túraútvonalak és ismertetúő a Középkori Templomok Útjáról

A középkori templomok Szatmár-Beregben több véletlennek is köszönhetik fennmaradásukat. Deák Attila terület- és településfejlesztési szakértő például arról számol be, hogy Piroska néni temploma a gótika korában is épp így állt. A Tisza szabályozása előtt ugyanis ez a terület lápvidék volt, a török dúlás nem fenyegette a szatmár-beregi falvakat. Ugyanakkor a helyieknek nem volt pénze nagy, díszes barokk templomokat építeni, inkább „átépítettek". Lemeszelték az alakos ábrázolásokat, és ezzel megmentették azokat az utókornak – folytatja tovább Erdei István, Lónya református lelkésze. „Ennyi középkori freskót egyetlen katolikus templomban nem lehet találni egy csomóban, mint itt Lónyán!" –meséli lelkesen. Ő az az ember, aki a falu templomát mutatja be a látogatóknak, és szívesen beszél a ritka motívumokról és a templom történetéről is. Még a vasárnapi ebédje mellől is feláll, ha érdeklődő érkezik a templomhoz.

Magyarország legszelídebb vad folyója, a Túr

Varázslatos vízitúrákat tehetünk a Túron, mely – a szóbeszéd szerint – 99 kanyarral fogja közre Túristvándit, ahol egy 18. századi, ma is működő, háromkerekes vízimalmot látogathatunk meg. A folyón továbbhaladva gyakran botolhatunk bele Reviczky Gyulába és csapatába, a Kis Túr Természetvédelmi Egyesület önkénteseibe, akik a folyót takarítják, fákat ültetnek.  
A Túr egyébként is nagy hatással volt a környező falvak kialakulására, a helyiek életvitelére, mivel a rendszeres árvizek miatt a házak csak a nagyobb dombok tetejére épülhettek. „Szemléltetésképpen, a fehérgyarmati református templom teteje a túristvándi templom küszöbével van egy szintben." Túristvándi és Kölcsey szülőfaluja, Szatmárcseke is egyike szoknak a Túr-menti településeknek, ahol a folyószabályozás előtt a temetéseket is csónakkal végezték. Így jöttek létre a csónakfejfás temetők. Sok a környékbeli látnivaló, a Túr megőrzését az utókornak lelkes önkéntes munkával végzik, s hozzájuk szívesen csatlakoznak a környékbeli tűzoltók, rendőrök, vízügyesek, erdészek is egy-egy Túr takarításra.

Petőfi nyomában

Nagyaron, ahol a Túr a Tisza közelébe ér, Petőfi Sándor szatmári örökségét kutatja a Luby társaság, de a nagyari összefogást jelképezi számos izgalmas helyi rendezvény is, mint a Pásztorétel fesztivál vagy a június derekán megrendezett Rózsák Éjszakája, mely a békebeli '20-as évek hangulatát idézi fel a Luby-kastélyban.

Itt, ebben kastélyban vendégeskedett Nagyaron reformkori költőnk, Petőfi, amikor az 1846-os erdélyi országgyűlésre igyekezett. Kiss Kálmán történész és a két éve megalakult Luby Társaság csapata könyvet is kiadott és konferenciát is szervezett a szatmári hagyományokról. Ők karolták fel Nagyar legöregebb fáját is, mely szintén Petőfi nevét őrzi. Szatmárhoz több szálon is kötődik Petőfi Sándor élete és munkássága. Itt írta meg a Tisza című versét („ahol a Kis-Túr siet beléje"), sőt a kurta kocsma is a közeli Tunyogmatolcson állt egykor. A Luby Társaság szemorvostól a művészettörténészen, tanárokon át a gátőrig különböző jobbító szándékú, Szatmárért tenni akaró embereket fog össze. Közülük is Nagy Tibor ismerheti legjobban a Tiszát, hiszen gátőrként minden nap a folyót járja. Hetente párszor pont azon a szakaszon őrködik, ahol Petőfi egykor fölszállt Badalóban – ahol a helyi templomon emléktábla jelzi látogatásának emlékét – a kompra, átkelt a szatmárcsekei oldalra, onnan Csekére, eljutott Nagyarra, és utazott tovább a menyasszonyához Erődre. Hogy is ne ápolná Petőfi szatmár-beregi emlékeit, mikor épp ott érinti meg a hely szelleme, ahol a költő egykor leszállt a régen működő kikötőben?

Az Önkéntesek című műsor részeit itt lehet megnéni