Ahol virágba borul a Tisza

Évente egyszer egyedülálló természeti jelenséget csodálhatunk meg a Tiszán, amelyet a köznyelv tiszavirágzásként ismer. A ritka látványosság "főszereplője" a tiszavirág, egy védett kérészfaj, amelynek egyedei napjainkban már csak a Tisza és mellékfolyói alföldi szakaszán figyelhetők meg.

A 8-12 centiméter hosszú állatkák hosszú lárvaéletük után kifejlett, ivarérett korukban csak néhány óráig, esetleg napig élnek. Ekkor járják násztáncukat, virágzóvá varázsolva a víz felszínét. Amikor árnyék borul a víz színére, eljön a tiszavirágzás legszebb pillanata; a megtermékenyített nőstények tízezrével a fák magasságáig repülnek felfelé, és közben szórják a megtermékenyített petéket. A párzás után a hímek rövidesen elpusztulnak.

Érdekesség, hogy a tiszavirág az 1900-as évek első harmadában kihalt Nyugat-Európából, és Közép-Európában is jelentősen lecsökkent az állománya. Tömegesen mára csak főleg a Tiszában találkozhatunk vele, holott Skandinávia és a mediterrán területeket kivéve egész Európában közönséges fajnak számított. Egyedszámának ilyen drasztikus lecsökkenésében szerepet játszott a klíma változása, de elsősorban az antropológiai hatások okolhatóak, úgymint a folyószabályozások, meder-átalakítások, folyópartok műanyagos partvédelme, folyók szennyezése.

Szerencsére azonban az utóbbi időben ismételten részesei lehetünk ennek a természeti csodának. A Tiszazugban szervezett körülmények között biztosítják, hogy mindenki részese lehessen e páratlan látványnak. Tiszazug Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén található, pontosabban a Tisza illetve a Körös alsó folyása által közrezárt szűk, folyók közti területből áll. Itt található a Tiszakürti Arborétum, amely az utóbbi években rendszeresen megszervezi a tiszavirágzás megtekintését. Rövid regisztrációt követően tájékoztatást küld az érdeklődők részére az esemény várható időpontjáról – ami általában június közepe –, és választ adnak egyéb felmerülő kérdéseire is.

Az arborétumot egyébként a tiszavirágzástól függetlenül is látogatásra ajánljuk. Bár a gyűjtemény minden évszakra és napra tartogat valami újat, látogatásra legalkalmasabb az arborétumot virágköntösbe öltöztető május és a pompás lombszíneződést hozó október közepe. A főbejáratnál egy nemrég épült látogatóközpont várja a látogatót. Itt válthatunk jegyet, a vetítőteremben megismerkedhetünk a park történeti hátterével, filmen csodálhatjuk meg az évszakok váltakozását. Az igényesen kialakított sétautakon barangolva mindenképp keressük fel a  méreteivel, törzsszínével lenyűgöző "hármas platánt" melyet a régi grófi szolgálók elbeszélése s a szájhagyomány szerint, három közel telepített boglárfából fogott össze az idő. A fa szétterpeszkedő tövének körmérete 9 méter, feljebb 6 méteres kerületű s mellmagasságban a már szélesen szétterülő ágak 2,5 méteres kerületükkel külön-külön is egy fának illenének.

Újdonság az a 14 m magas kilátó, amelynek tetejébe csigalépcsőn jutunk fel, amelynek legmagasabb pontjára érve gondtalanul körbetekinthetünk a tájon.

Bátrabbaknak érdemes felkeresniük az arborétumban található kalandparkot is, ahol próbálkozhatunk drótköteles lecsúszással, magaslati kötélpályával, de még az íjászat alapfogásaival is megismerkedhetünk.

A környék fürdőhelyei közül kiemelkedő a cserkeszőlői és a martfűi spa & wellness kínálata. Előbbi egyedisége Európa első és leghosszabb ponyvacsúszdája, míg a martfűi komplexum 4 méter vízmélységű úszómedencéje remek gyakorlópályája a búvárkodás szerelmeseinek.