Ízek bűvöletében

Tájak, emberek, kultúrák felfedezése lehetetlen ételeik, italaik megismerése nélkül. Mi szemnek, s szájnak ingere, mind megadatott az Észak-alföldi régióban.

Szabolcs-Szatmár-Bereg bőven termő gyümölcsöseiben érlelődik a híres szatmári és beregi szilva, melyből egész napos főzéssel készítik a jóféle szilvalekvárt, és szakértő kezek csalogatják elő a gyümölcsből a messze földön híres szatmári szilvapálinkát.

A szatmári szilva legendás helyet foglal el e vidék gasztronómiai hagyományaiban. Erre épül a Szilvaút, melynek állomásai megismertetik a szilvából készült ételeket, italokat, emellett a szatmári és beregi nevezetességeket is bemutatják. Az országban egyedülálló a Penyigén található Lekvárium, hazánk egyetlen „szilvamúzeuma". A régióban a páratlan Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend is azzal a céllal jött létre, hogy öregbítse az itteni gyümölcspálinka hírnevét.

Jellegzetes finomsága e vidéknek a papírvékony héjú milotai dió, a nagydobosi sütőtök, a vállaji kolbász és szalonna, az itteni akácosok termelte édes méz. A vendég hangulatos gasztronómiai rendezvényeken vehet részt s kóstolhatja meg ezeket az ínyencségeket. Az ide látogatónak mindenképpen meg kell kóstolnia a szatmárcsekei cinkét, ami nem más, mint főtt burgonyával alaposan elkevert liszt, melyet aztán tepsiben sütnek ki. Ez az ételkülönlegesség a cinkefőző versenyen is főszerepet játszik.

A Hajdúság ízei is messze földön híresek. Igen ismert a középkorból származó debreceni páros kolbász, mely magában vagy mustárral is ízletes, de a legfinomabb a megyében termelt jófajta tormával, mely az ún. Tormaút (Bagamér, Álmosd, Kokad, Létavértes, Újléta, Vámospércs) mentén terem. A tormaút útvonalán lévő hat település együttese jól bejárhatóan, egy geográfiailag ideális körút mentén található. A szomszéd települések egymástól nem távolabb, mint 10–12 km-re fekszenek. A teljes útvonal hossza 70 km. A tormaút programjai 1–3 napos időtartamban egyénileg és csoportosan érkezőknek egyaránt ajánlottak. Az útvonal bejárható kerékpáron, lóháton és szekéren, valamint gépjárművel.

A hajdúsági töltött káposzta és orjaleves, a debreceni mézeskalács, a kürtőskalács vagy a hajtogatott kenyértésztából készült dübbencs sajátos itteni ízeket kínál. Hajdúböszörmény jellegzetes ételei a cukros májas hurka és különleges cukros sütemények. A debreceni Pulykanapok és a hagyományos pásztorételekhez fűződő gasztronómiai rendezvények sora ínycsiklandó falatokkal várja az éhes vándort.

Az alföldi és hortobágyi ételek világhírűek. A rideg pusztákon élő pásztorok ősi receptjei alapján, bográcsban készül ma is a gulyás, a pörkölt, melyek alapanyaga a nélkülözhetetlen pirospaprika és a puszták állatainak összetéveszthetetlen húsa. A kézzel gyúrt lebbencstésztából főzött leves és a csak ezen a vidéken jellemző slambuc a hajdani pásztorvilág ízeivel lepik meg a látogatót.

Szolnokon nemzetközivé bővült az alföldi gulyásfőzés hagyományait felelevenítő és ápoló Gulyásfesztivál, s ugyanúgy tömegeket vonz, mint a jászberényi Nemzetközi Mézvásár. A Jászság ételkülönlegessége, az égetett cukor ihlette meg a jászteleki pörkölttorta versenyt, ahol szemet gyönyörködtető alkotásokat, szobrokat készítenek a pörkölt cukorból.

Rákóczifalván a Kuruc Hagyományőrző Egyesület minden évben országos és nemzetközi kenyérsütő versenyt rendez, és sok Tisza menti településen főzik évről évre a jellegzetes itteni halászlét. Az Észak-alföldi Régió Tisza melletti vidékein fontos szerepet játszik a hal: felsorolni is nehéz a halászléfőző versenyeket, melyek a vízparti településeken zajlanak.

Ízek, illatok - tapasztalt kezek elegyítette alapanyagok íratlan, s az ősök tudásából táplálkozó receptek, melyeket a múlt kincseit őrző utódok róttak fel mielőtt elvésznek - mindez élő kultúránk része. Egy falat slambuc, egy korty szilvapálinka vagy egy ízlelésnyi szatmári lekvár mind kultúránk üzenete, mely arra int minket, hogy ránk bízott örökségül óvjuk és vigyázzuk őket.