Kultúra és örökség az Észak-Alföldön

A Nyíregyháza melletti Sóstógyógyfürdő sajátos hangulata annak idején Krúdy Gyulát és Blaha Lujzát is rabul ejtette, a ma emberét már a Sóstói Múzeumfalu, a régió egyetlen szabadtéri néprajzi múzeuma röpíti vissza a múltba.

 

De ne feledkezzünk meg betérni – akár egy röpke órára is – a térség romantikus korokat idéző váraiba, masszív falú kastélyaiba, a lelki élet emelkedett érzéseit keltő szentélyekbe, a templomokba. Különösen az utóbbiak szinte kivétel nélkül a kultikus és művészi, építészeti hagyományok egyedi remekei ezen a vidéken. Lehet az egy szerény vagy méreteiben impozáns építmény. Így aztán egyformán nagy élmény a paticsfalú tákosi református templom gyönyörű, kazettás mennyezetére felpillantani, vagy a debreceni Református Nagytemplomban emlékezni a Kossuthot idéző történelmi időkre.

A múlt értékeit idézik az irodalmi emlékhelyek, a néprajzi érdekességek, a népi építészet alkotásai is. Sok apró csodával csendesen hívogat a Tiszahát, Erdőhát, a Nagykunság és a Jászság. S mivel múlt nélkül nincs jövő, mindenképpen érdemes megállni, mielőtt tovább haladnánk. 

Európa szívében a maga nemében páratlan érdekességeket őriz a Világörökség részeként számon tartott Hortobágy. A Hortobágy az otthona a régi pásztorvilágot felelevenítő gulyásoknak, pásztoroknak, csikósoknak és hűséges segítőiknek, a puliknak és komondoroknak. A legelésző gulya, a meredező gémeskutak, a bőszárú nadrágban lovaikon vágtató csikósok, a híres Kilenclyukú híd – hazánk leghosszabb, 167 méteres közúti kőhídja –, a Hortobágyi Csárda számos pusztai élménnyel csalogat.