Hajdúk, pásztorok földjén

Szabolcs-Szatmár és a hortobágyi puszta között terül el az egykori hajdúk földje, a Hajdúság. Bocskai István erdélyi fejedelem telepítette le ezen a vidéken a hódoltsági Alföld örökké kóborló marhapásztorait még a XVII. század elején.

A hajdúk a Bocskai-szabadságharc idején hű emberei lettek a fejedelemnek, s hűségük fejében közös tulajdonba kapták a földet. A történelmi eredet minden itteni település közös büszkesége, a hajdúk kultúrája, múltja, tárgyi emlékei sajátos színfoltjai a hajdúvárosok mindegyikének.

Az egyik legismertebb hajdúváros hazánk legnagyobb fürdővárosa, a mediterrán hangulatú Hajdúszoboszló, mely elsősorban világhírű gyógyvizéről híres. A város Bocskai Istvánról elnevezett múzeuma többek között a hajdú múlt emlékeit is bemutatja, de érdemes megtekinteni a város legfontosabb műemlékét, egy különleges erődfalat is, amely hajdan a XIV. századi alapokra épült református templomot védte.  Szokatlan látnivaló a híres gyógyfürdő mellett álló Harangház is. A pezsgő életű fürdőváros számos zenés, kulturális rendezvénnyel várja vendégeit: ezek közül kiemelkednek a Szoboszlói Dixieland Napok, de sok-sok színes program kapcsolódik a fürdőhöz és a helyi gasztronómiához is.

Hajdúböszörmény ritka, kör alakú városszerkezetéről valamint szélesen nyújtózó főteréről is híres. Itt a Hajdúsági Múzeum őrzi a múltat, a Bocskai téri református templomban pedig az ország egyik legnagyobb bástyatetőzetű, különlegesen szép akusztikájú orgonája muzsikál. Évente egyszer Hajdúhét tiszteleg a hajdúk emléke előtt, s itt is számos zenei, kulturális és gasztronómiai rendezvény zajlik esztendőről esztendőre. Hajdúnánáson hosszú tornyú, kazettás mennyezetű református templom és a hozzá tartozó templomerőd köszönti a hajdúk földjén utazó vendéget.

Magyarország egyetlen görög katolikus püspökségének székhelye Hajdúdorogon található. A helyi barokk görög katolikus székesegyház, mely a XVIII. században épült, csodálatosan szép, 54 képből álló ikonosztáziont őriz.

A Hajdúság szélén lüktet a megye ütőere, a régió kulturális központja, Debrecen. Ez az ország második legnépesebb városa, a magyar történelem fontos eseményeinek gyakori színhelye: a századok során kétszer volt átmenetileg főváros. A város jelképe, a klasszicista szépségű, kéttornyú református Nagytemplom falai között mondták ki az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején a Habsburg-ház trónfosztását, s itt választották Magyarország kormányzójává Kossuth Lajost. Debrecent gyakran nevezik Kálvinista Rómának, mert a reformáció elterjedésekor a lakosság hamar áttért a kálvinista hitre, s a reformáció központja lett. A helyi református vallás erejét jelképezi a Nagytemplom szomszédságában álló botanikai ritkaság, a líciumfa is. A lakosai után cívisvárosként is emlegetett város másik büszkesége a csaknem ötszáz éves Református Kollégium. A középkor óta neves oktatási intézmény nemcsak a tudomány fellegvára, hanem egyedülálló egyház- és iskolatörténeti kiállítást, valamint több mint félmillió kötetet, köztük számos világritkaságot tartalmazó páratlan könyvtárat is őriz. A kollégium oratóriumában ülésezett 1848-ban és 1944-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés is. Debrecen fontos nevezetessége a Déri Múzeum, mely a fővárosi múzeumok után az ország leggazdagabb kulturális-történeti gyűjteményének tárháza. A Nagyerdőn áll a Debreceni Egyetem számos épülete, a Közép-Európa legszebb univerzitásának tartott főépület, s itt látható a folyamatosan fejlődő Nagyerdei Kultúrpark, mely állatkertet és vidámparkot foglal magába. A színházkultúra fellegvárai a megkapó bájú Csokonai Színház és a Vojtina bábszínház.  Szebbnél szebb látnivalókkal várja a képzőművészet rajongóit Debrecen fél tucat galériája, valamint a vadonatúj Kölcsey Konferenciaközpont – az ország második legnagyobb konferenciaközpontja – részeként megnyílt MODEM galéria, mely a modern képzőművészet otthona.

Hortobágy településen mindent beleng a védett rónaság levegője: a Pásztormúzeum a sajátos hortobágyi pásztorvilág emlékeit mutatja be, a vele szemben álló Nagyhortobágyi csárda csaknem kétszáz esztendeje ad meleg ételt-italt s menedéket az éhes vándoroknak. A Hortobágy kincse a Hortobágy folyón átívelő híres Kilenclyukú híd is, mely Magyarország leghosszabb, 167 méteres kőhídja. 2006-tól a Hortobágyi Nemzeti Park Oktató- és Látogatóközpontja várja a turistákat. A pusztai Állatpark a hortobágyi őshonos állatokat mutatja be, a Madárpark a puszta gazdag madárvilágát ismerteti meg az érdeklődőkkel.

Debrecentől északkeletre, Nyíracsádon találjuk Hajdú-Bihar megye egyetlen Árpád-kori műemlékét, a XIII. században épült kora gótikus református templomot. Az épület belső falain három réteg (a XIV., a XV. és a XVII. századból származó) értékes falfreskó látható. Az egykori magtárépületben kialakított Malom Galériában képzőművészeti kiállítást rendeztek be. A nem messze húzódó Gúthi erdő csodás rengetege két különlegességet rejt. A háborítatlan erdei környezetben megbúvó, a Gutkeled nemzetség építtette XIII. századi román stílusú monostor romja a középkort idézi meg. Az erdő sűrűjében találjuk a mesebeli hangulatba ejtő Gúthi erdészetet is csinos vadászházával.

Berettyóújfalun a Bihari múzeum mutatja be a bihari táj népének múltját, tárgyi emlékeit. Határában komor templomrom emelkedik Herpályon, egykori román templom mementója.

Letűnt korokról mesélnek a vidék várai. Zsáka szép látnivalója az egykori Rhédey-kastély, Nagykerekiben Bocskai István erdélyi fejedelem hajdani udvarháza ma fegyvergyűjteménynek és Bocskai-kiállításnak ad otthont. Álmosd nevezetessége a Kölcsey-kúria, a Himnusz költőjének egykori lakóháza, Bakonszegen a felvilágosodás kiemelkedő író-filozófusa, a bihari remeteként emlegetett Bessenyei György alkotott, ma emlékmúzeum tiszteleg előtte. A „Hortobágy mellyékén", Balmazújvároson irodalmi zarándokhely Veres Péter, a település egyik híres szülöttének Emlékháza, de innen származott Lengyel Menyhért drámaíró és a magyar filmtörténet felejthetetlen Lúdas Matyija, a fiatalon elhunyt Soós Imre színész is.

Létavértesen született a zajtalan gyufa feltalálója, Irinyi János vegyész, akinek emlékszoba őrzi hagyatékát, s itt is nyugszik a családi temetőben.