A Tiszaháttól a Nyírségig

Az észak-alföldi táj ember alkotta csodái a legkényesebb ízlésű utazót is ámulatba ejtik. Szabolcs-Szatmár-Bereg érintetlen természeti tájai letűnt korok épületeit őrzik: Százesztendős parasztházak, fa harangtornyok, mesebeli templomok bújnak meg az apró falvakban.

A szabályozás előtti Tisza áradásai időről időre egész területeket vágtak el a külvilágtól, ezáltal megóvták őket a háborús pusztítástól, idegen hódítók megszállásától. A Beregi-Tiszahát és a Szatmár-Beregi síkság alkotta Felső-Tisza vidéket a régi mondás szerint Isten is jókedvében teremtette.

A Bereg egyik ritka ékessége a tákosi paticsfalas, zsindelytetős református templom. Színes virágokkal díszített kazettás mennyezete, népi barokk stílusban faragott bútorzata különlegesen hat a látogatóra, amikor belép a kívülről egyszerűnek látszó kis templomba. Lónya fa harangtornya egyetlen szög nélkül készült. Vámosatya XIII-XV. században épült gótikus temploma kazettás mennyezettel, s XVI. századi népi stílusú belső díszítéssel büszkélkedhet. A késő román kori falusi templomok egyik legszebbike a Csarodán álló XIII. századi református templom, a „mosolygó szentek temploma". Középkorból fennmaradt falfestményei, melyek között egyaránt találhatóak keleti és nyugati stílusú freskók, több száz évesek, a legkorábbiak 700 esztendősek.

A beregi Tiszaháton, Tarpán található az ország utolsó létező szárazmalma: a hajdan lovak működtette kúpos malom ma már műemlék. Nem messze látható a XVIII. században épült túristvándi vízimalom. A cölöpökön álló, a mesék hangulatát idéző zsindelytetős építmény, melynek keréklapátjait a Túr vize fáradhatatlanul forgatja, Európában egyedülálló, ma is működő ipartörténeti emlék.

Az 1963-ban alapított vásárosnaményi Beregi Múzeum immár végleges helyén, a felújítás után ismét pompázó barokk műemléki kastély épületében fogadja kiállításainak látogatóit. Köszönhetően az elődök és a múzeum jelenlegi munkatársainak, immár csaknem 40.000 darab, nagy részben országosan is jegyzett néprajzi, régészeti és történeti tárgyat őriz, gondoz a térség kulturális örökségének hivatalos gyűjteménye.

A Szatmári síkságon sok apró falusi templom ékeskedik. Egyik gyöngyszemük a Kölcsén található gótikus épület. A Szamos folyó menti templomok legrégebbike Csengersimán áll, falai között már az Árpád-korban tartottak istentiszteletet. A közelben lévő Csenger gótikus templomát vörösre és feketére színezett téglából építették az 1300-as években. Ottani mércével monumentálisnak hat a zsurki református templom 35 méteres fa harangtornya. Európa Nostra díjat kapott a térségben a gyügyei, a sonkádi és a szamosújlaki templom.

Szatmárcsekén található a mintegy 600, csónak alakú, faragott fejfából álló református temető. A világon egyedülálló temetőben nyugszik nemzeti himnuszunk költője, Kölcsey Ferenc, aki Szatmárcsekén élt és alkotott, s akinek fehér oszlopok őrzik örök álmát.

Egy kis szatmári faluban, Tiszacsécsén született nagy magyar írónk, Móricz Zsigmond. Emlékét a településen berendezett kiállítás őrzi. Szatmár múltját Mátészalkán az egykori Péchy-palotában kialakított Szatmári Múzeum mutatja be, itt található Közép-Európa legnagyobb szekér- és kocsigyűjteménye is.

Reneszánsz hangulatot árasztanak Vaján a Vay-várkastély falai, termei és gyűjteményei a Rákóczi-szabadságharc korát és tárgyi emlékeit is megidézik, míg a szintén reneszánsz jegyében épült kisvárdai vár ódon falai nagyon is élő jelenetekhez szolgálnak díszletül: itt rendezik meg évről-évre a határon túli magyar színházak fesztiválját. Kisvárdától északra található a tuzséri Lónyai-kastély, mely eredetileg barokk épület volt, majd Ybl Miklós tervei alapján építették át az 1800-as évek végén, s az így kialakított gyönyörű kastély ma is egyike ritka szép műemlék kastélyainknak. 

Az Andrássy család egykori csodálatos főúri rezidenciája Tiszadobon a francia nemesi várak hangulatát idézi, a kastélyhoz tartozó park bukszuslabirintusa páratlan az országban. A hamarosan teljesen megújuló kastélyt ismételten birtokukba vehetik a turisták. Nem messze innen, Tiszavasváriban áll a XIX. század elején épült Dessewffy-kastély, ennek angolparkja értékes faritkaságokat őriz.

Szabolcson, a Nyírség egyik aprócska falvában található Közép-Európa legjobb állapotban fennmaradt földvára. A honfoglalás korában épült háromszög alakú várban fontos tanácskozásokat tartottak honfoglaló vezéreink. A földvárhoz tartozó templomot minden bizonnyal az államalapító Szent István király emeltette, épülete román és gótikus stílusjegyeket egyaránt magán hordoz.

A Nyírség szíve a megyeszékhely, Nyíregyháza. Modern nagyváros, ahol a múlt emlékei szervesen kapcsolódnak a jelenhez. A belváros görög katolikus temploma, a püspöki palota szecessziós nevezetességei, a késő barokk evangélikus templom nemcsak szemet gyönyörködtető műemlék, de klasszikus zenei koncertek állandó színhelye is. A klasszicista Városháza és az eklektikus Megyeháza egyaránt impozáns épület.

A Nyírség közepén magasodik a késő gótikus nyírbátori templom, amit Báthori István erdélyi fejedelem építtetett. A kiváló akusztikájú középkori épület csipkefinoman bordázott gyönyörű mennyezetével és karcsú, csúcsos ablakaival hazánk egyik legszebb késő gótikus temploma. Máriapócson található az európai hírű zarándokhely, a könnyező Mária ikonról híres görög katolikus bazilika. A közelben lévő Nagykálló az ortodox zsidó zarándokok szent célpontja.