A kéktúra története

Cikksorozatunkban nagy kalandra vállalkozunk: a zempléni Nagy-Milictől az Írott-kőig vezető Országos Kéktúra végigjárása a célunk. De mielőtt a Magyarországon 1118 km hosszan végigvezető kék jelzés nyomába erednénk, járjunk utána, honnan és hogyan is indult el Magyarország legnépszerűbb túramozgalma!

Az „országos kék" története

Az 1930-as években, az ország turista úthálózatának kidolgozásakor merült fel először az ötlet, hogy az egyes hegységi fővonalak összekapcsolásával egy hosszútávú túrautat hozzanak létre, mely hazánk kiemelkedő látnivalóit, turisztikai gyöngyszemeit fűzi fel egy útvonalra. Az eredetileg pirossal tervezett jelzés helyett a – meglévő, hosszabb kék szakaszok miatt – a Magyar Turista Szövetség végül a kék színnel jelzett útvonal mellett döntött.

A turistaegyesületek segítségével a 30-as évek folyamán folyamatosan zajlott az útvonal kijelölése, valamint felfestése, így 1938-ra az útvonal közel négyötöde elkészült. Ebben az évben, a Magyar Turista Szövetség fennállásának 25. évfordulóján került sor az akkor még 910 km-es országos kék jelzés első bejárására az ún. Szent István vándorlás keretében.

A hetvenes években elkészült a Nagy-Milictől induló Országos Kék nyugati szakaszának jelzése a Kőszegi-hegységben található Velemig, majd a rendszerváltás után elérte eredeti végpontját, az Írott-kőt is.

Az elkészült útvonal Kőszeg és Sátoraljaújhely közötti szakasza – Európa első ilyen jellegű útjaként – a Spanyolországból Görögországba tartó E4-es Európai Hosszútávú Turistaút része lett.

Kéktúrából túramozgalom

Az Országos Kéktúra története 1952-ben kezdődött. Ez évben ugyanis a Budapesti Lokomotív Sportklub természetjáró szakosztálya éves programját az országos kék útvonalára szervezett „kéktúrákra" építette fel. Abban az időben a szigorú tiltások miatt a turisták nem vagy csak nehezen juthattak az ország határain túlra. Mint megfogható, teljesíthető és élményt szerző kihívást, ekkor találták ki az Országos Kék végigjárását.

Először csak a vasutas szakszervezetek turistái, később más szakmák természetjárói is teljesíthették az útvonalat, míg végül, a nagy érdeklődésre való tekintettel a Magyar Természetbarát Szövetség vette át a kéktúrázás irányítását és 1961-ben kiírták az Országos Kéktúra mozgalmat. A Sümegtől a Nagy-Milicig vezető útvonal bejárásáért Kéktúra-jelvényt kaptak a teljesítők.

A Kéktúra igazi népszerűségét azonban a televízióban is bemutatott, Rockenbauer Pál rendezésében elkészült „Másfélmillió lépés Magyarországon" című 14 részes filmsorozat hozta el a nyolcvanas évek elején.

Sőt, részben a televíziósoknak is köszönhető a Kéktúra Országos Kék Körré való kiteljesítése is. A tévések ugyanis „Még egymillió lépés" címmel folytatták útisorozatukat Velemtől Szekszárdig – ebből jött létre a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra útvonala. Majd amikor „Kerekek és lépések" címmel ismét útra keltek, a természetjáró szövetségek közreműködésével 1996-ra kialakult a Szekszárdtól az Alföldön át Sátoraljaújhelyig vezető Alföldi Kéktúra útvonala is. Így teljesedett ki az egész országot körbejáró Országos Kék Kör.

A ma már a Magyar Természetjáró Szövetség gondozásában működő túramozgalom 2012-ben ünnepelte 50 éves évfordulóját. Az eltelt évtizedek alatt több mint négyezren teljesítették az 1118 km-es távot és járták végig a „klasszikus" Kéktúra útvonalát, mely továbbra is hazánk legismertebb és legnépszerűbb turistaútja.