Országos Kéktúra 1. - Zempléni-hegység 1.

Az Országos Kéktúra 1128 km-es útvonalának végigjárását a túra keleti végpontjától, a zempléni Hollóházától kezdjük. Cikksorozatunk első részében a Zempléni-hegységben futó kék jelzést követve a zempléni szakasz első felét barangoljuk be. Közel 50 km-es túránkat legalább két napra ütemezzük.

Kattints a képre a galériáért!

A túrát a porcelángyártásáról híres Hollóházán kezdjük – itt áll az Országos Kéktúra kezdő- (és vég)pontját jelző emlékmű. Mielőtt elindulnánk a nagy útra, ne hagyjuk ki a hollóházi Porcelánmúzeumot, amely egyben kéktúrás bélyegzőhely is. Hollóházát elhagyva a Bodó-rét irányában haladunk tovább. Itt található Lászlótanya, amely nevével ellentétben nem egy vidéki gazdaságot, hanem az egykori Károlyi-vadászkastélyt takarja, melynek falai között készítették elő 1946-ban a forint bevezetését. Az 1980-as évekig innen indult az Országos Kéktúra útvonala, ezért itt állt a Kéktúra-emlékmű és az ország legészakibb pontját jelző kopjafa is, melyeket azonban a terület magántulajdonba kerülésével Hollóházán állítottak fel.

Lászlótanyától emelkedni kezdünk a 895 méter magas Nagy-Milic felé. A csúcson egy obeliszkszerű betontömb jelzi a Zemplén legmagasabb pontját; 1979-ben innen indult a legendás Másfélmillió lépés Magyarországon című filmsorozat forgatása. A csúcsról nincs kilátási lehetőség, de továbbindulva a Felső-Csata-rét felé, a meredek ereszkedő közben páratlan kilátás vár ránk: az egész Zempléni-hegység középső tömege tárul a szemünk elé, s letekinthetünk az alattunk fekvő 552 méteres füzéri Várhegyre is. Közben páratlan kilátásban gyönyörködhetünk még a Kakas-bércről, majd a völgybe ereszkedve idilli pihenőhelyre, a csataréti erdészházhoz, onnan pedig a Párkány-rétre, a füzéri Várhegy alatti tisztásra érünk ki. A magányos andezitkúp tetején álló, középkori eredetű vár és környéke nemcsak kultúrtörténeti szempontból kiemelkedő, ugyanis a várhegy körüli védett sziklagyep egyedülálló természeti értékünk is – nem véletlenül választották egy online szavazáson Magyarország természeti csodájává.

Füzért elhagyva még visszapillantunk a füzéri várra, majd folytatjuk utunkat Füzérkomlós felé, ahol érintjük az egykori hegyközi kisvasút végállomásának helyét. Füzéskomlóstól Kisbózsváig a hajdani kisvasút nyomvonalát követi a kék jelzés. Nagybózsvát elhagyva, Kishuta szélső házai között érjük el a kisvasutat, amely Pálháza és Rostalló között jár a Kemence-patak völgyében. Az utunkba eső Kishuta, Nagyhuta, majd Vágáshuta települések nevükben mind őrzik az 1850-es években létrehozott üveghuták és az itteni üvegfúvás hagyományait. Vágáshután egyedülálló módon idézi meg az egykori technológiát az az újonnan épített huta, amelynek tűzterében egyszerre 100 kg üveget tudnak olvasztani. Ha úgy érezzük, majd' 30 km után erőnk (és a nap) végéhez értünk, Nagyhután érdemes pihenőt tartani, és egy éjszakát megaludni – a településen hangulatos szálláshelyek várják a látogatókat, még egy vadászkastélyban is éjszakázhatunk.

Másnap folytatva utunkat Vágáshutáról felkapaszkodunk a Nagy-Hallgató nyergébe, majd az út a Bányi-nyeregbe kanyarog föl. Ha már elfáradtunk, innen a K+ jelzésen Sátoraljaújhely felé letérve folytathatjuk utunkat, hogy túránkat egy kellemes zempléni hétvégével zárjuk.

További információ, térkép és túraleírás a Magyar Természetjáró Szövetség hivatalos Kéktúra oldalán.