Az Abaligeti-barlang kőcsodái

A Mecsek északnyugati lábánál fekvő Abaligetet a településről elnevezett balrang tette híressé, amely a hegység leghosszabb és legrégebben ismert barlangrendszere a falu határában emelkedő Bodó-hegy északi oldalában nyíló barlangot.

Az 1700-as évek óta ismert barlang 1 hektárnyi, felszíni területét 1941-ben  nyilvánították védetté.

Hazánk harmadik leglátogatottabb barlangrendszerének állandó patakja van, mely a bejáratától délre, a Viganvári-völgyben ered. A barlang széles, kanyargós, bemélyedésekkel tagolt főágát is a patak alakította, mely hóolvadáskor és nagyobb esőzések után olyannyira megárad, hogy a járda víz alá kerülhet.

Abaligeti-cseppkőbarlang furamód cseppkőképződményekben viszonylag szegény. Sokkalta jellemzőbb sajátossága a patak vájta, kanyargós járathálózat és a víz formálta formakincs, az óriási, különálló kőtömbök. Lenyűgöző látványt nyújtanak a jól rétegzett mészkőcsodák, változatos sziklafelszínek és formák vagy a járószintet több helyen borító hatalmas, a szálkőzetből kiszakadt sziklatömbök. Ugyanakkor előfordul az is, hogy nem a föld közvetlen közelében találjuk a látni valót, hanem a cseppkövek a magasabb zónában, csoportosan alakultak ki – így változatos, aktív kikapcsolódást, érdekes szemlélődést biztosítva a barlangba merészkedőknek.
Az Abaligeti-barlang élővilága oázis a hazai barlangfaunák sivatagában. Gebhardt Antal 1934-ben 190 állatfajt (pl. vakbolharák, pók és aprófutonc fajok) írt le. A barlang jelentős denevérpihenő, a telente az emberi jelenlétet elviselő kis- és nagy patkósdenevérek százai figyelhetők meg.

A XIX. század eleje óta rendszeresen látogatott barlang természetes állapotát a vendégek kényelme érdekében nagymértékben megváltoztatták. Az egész évben, a Duna-Dráva Nemzeti Park szakképzett munkatársainak vezetésével, utcai ruhában látogatható főágat 2001-ben teljes körűen felújították (új pénztárépület, műszaki berendezések korszerűsítése).

A hazai barlangok programjai>>>
MÉG TÖBB LÁTOGATHATÓ BARLANG>>