Középkori templomok útja
„Középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben" címen született meg az a tematikus útvonal, amely ezzel, a Kárpát-medencében is egyedülálló vallási és kulturális örökséggel szeretné mélyrehatóan megismertetni az érdeklődőket.
A Tiszaháttól a Nyírségig
Az észak-alföldi táj ember alkotta csodái a legkényesebb ízlésű utazót is ámulatba ejtik. Szabolcs-Szatmár-Bereg érintetlen természeti tájai letűnt korok épületeit őrzik: Százesztendős parasztházak, fa harangtornyok, mesebeli templomok bújnak meg az apró falvakban.
Hajdúk, pásztorok földjén
Szabolcs-Szatmár és a hortobágyi puszta között terül el az egykori hajdúk földje, a Hajdúság. Bocskai István erdélyi fejedelem telepítette le ezen a vidéken a hódoltsági Alföld örökké kóborló marhapásztorait még a XVII. század elején.
Kultúra és örökség az Észak-Alföldön
A Nyíregyháza melletti Sóstógyógyfürdő sajátos hangulata annak idején Krúdy Gyulát és Blaha Lujzát is rabul ejtette, a ma emberét már a Sóstói Múzeumfalu, a régió egyetlen szabadtéri néprajzi múzeuma röpíti vissza a múltba.
Ősök keze nyomán
Az észak-alföldi táj népének hagyományai, kézműveseinek változatos szakmai fogásai számtalan jellegzetes népművészeti remeket hívtak életre. Sok helyen őrzik tájházak, a munkát mesterek mutatják be alkotóházakban, a tudást generációk őrzik s adják tovább.
Jászországtól a kunok birodalmáig
A régió nyugati kapuja a Jászság. A jászok eredetileg indoiráni nyelvű nép voltak, akik az alánokkal rokonok, akárcsak a Kaukázusban ma élő oszétok. A XIII. század elején, a kunokkal egy időben érkeztek mai lakóhelyükre, s teremtettek itt otthont. Sajátos kultúrájuk máig meghatározó e vidéken.
© 2012-2013 Magyar Turizmus Zrt. Minden jog fenntartva!