Baja, a hallé és a csárdák hazája

Ugyan is ez (az igazi!)  sűrű alaplé helyett gyufatésztával készül. Igazán a Bajai Halfőző Fesztivál idején, júliusban érdemes itt gasztrotúrát tenni, amikor 2000 bográcsban fő a hallé a város főterén.

A bajai sétánk (http://baja.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=159&Itemid=292) kiindulópontjául válasszuk a város egyedülálló főterét, amelyet a velencei Szent Márk térhez hasonlítanak. A turisták egyik legmaradandóbb emlékképe ez a négylevelű lóhere alakban kövezett tér, melynek nyugati oldala gyönyörű kilátást nyújt a Sugovicára és a szemközti szigetre. A város egyik jelképe a bajai születésű – szabólegényből lett világutazó – Jelky András földgömbön álló, vándorbotos szoboralakja. A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. A Gyümölcsoltó Boldogasszony Görögkeleti Plébániatemplom falai között alkalmanként komoly- és könnyűzenei hangversenyeket rendeznek. A Horvát Tájház a török hódoltság után Észak-Bácskába vándorolt katolikus horvát népességnek, a bunyevácoknak a század eleji lakáskultúráját, tárgyi emlékeit mutatja be.

Kevesen tudják, hogy a jellegzetes magyar tánc, a csárdás Bajáról indult el világhódító útjára, és vált nemzeti táncunkká. Baján találkozott ugyanis 1826-ban a muzsikus Rózsavölgyi Márk, és a táncos Szöllőssy-Szabó Lajos, akik megteremtették az első magyar társastáncot, a csárdást.

Baja fiatalos hangulata és a Duna közelsége csábítja a vízisportok szerelmeseit. A Dunán és mellékágán, a Sugovicán hangulatos vízitúrákat tehetünk, járművet az új, Kagylónak nevezett kiszolgálóegységben is kölcsönözhetünk. A régi víziszínpad helyén jachtkikötő működik. A Sugovica legkedveltebb fürdőzőhelye az északi parton található homokos strand.

Kirándulások Bajáról:

Hajós: Hajósi Érseki Kastély, pincefalu, Orbán napi borünnep
Gemenc: nyolc helyen kialakított parkerdő, kirándulóerdő, gímszarvas-populáció, Erdei Iskola és Ökoturisztikai Központ, Gemenci Állami Erdei Vasút, sétahajózás