Látogatás a legszebb pesti zsinagógában

A mór elemekkel díszített Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga több mint fél évszázadon át zárva volt, a vészkorszak után indult pusztulásnak, berendezése sincs már a helyén. Az épületbelső viszont ma is lenyűgöző!

Otto Wagner budapesti zsinagógáját sokan emlegetik a legszebb zsinagógaként a magyar fővárosban. Kétségtelen, hogy az arany, vörös és kék színekben pompázó, móros belső térrel kialakított templom a világhírű építész egyik legkülönlegesebb műve. Az általa tervezett Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga - ha ismertebb lenne -, olyan jelentős turisztikai attrakció lehetne a magyar fővárosban, mint Gaudí sárkányos háza Barcelonában vagy a Victor Horta által tervezett Horta Museum palotája Brüsszelben. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga több mint fél évszázadon át zárva volt, a vészkorszak után indult pusztulásnak, berendezése sincs már a helyén. Az épületbelső viszont ma is lenyűgöző! 

Otto Wagner három színnel játszik lélegzetelállítóan a mecsetre emlékeztető belső térben: a csillogó arany, az azúrkék és a rubinvörös váltogatásával kelt varázslatot a dombornyomott mintájú vakolaton. A nyolcszögletű kupola tetejét világítóablakokkal emelte meg, így napkeltétől napnyugtáig vándorolnak a falakon a napsugarak, folyamatos fény-árnyék változással élénkítve vagy tompítva a vibráló színű falakat.

A bécsi szecesszió leghíresebb építésze igyekezett egyedi effekteket kigondolni egy-egy épület tervezésekor. A turisták egy évszázad elteltével is megcsodálják az osztrák főváros piacterén, a Naschmarkton álló lakóházait, amiknek teljes homlokzatát virágmintás majolika lapokkal burkoltatta. Egyik főművén, a Bécsi Posta-takarékpénztár palotáján hatalmas acélszegecseket veretett sűrűn a márványlapok közé. Ezzel a feltörhetetlen trezorra emlékeztető külsővel szimbolizálta a bank tökéletes biztonságát. Budapesti zsinagógája a Rumbach Sebestyén utcában szintén egyedülálló: az utcafronton egyenesnek tűnő téglaházba belépve megdöbbenti a látogatót a nyolcszögletű, mór stílusban gazdagon díszített belső tér. A kupolát nyolc karcsú vasoszlop tartja, mór stílusú Alhambra oszlopfőkkel.

Hogy kerül a mecsetekre emlékeztető iszlám belsőépítészeti hangulat egy budapesti zsinagógába? Ez a XIX. század egyik legérdekesebb építészeti jelensége. Az európai művészet hagyományát három nagy családban látták: a görög-római antikvitásban, a középkori gótikában, és az ókori kelet hagyományaiban, amelyet leginkább az iszlám művészeteként ismertek. Azt tartották, ez a szemiták hagyatéka, erről a vidékről jött a zsidóság is, ezért a zsinagóga építés új művészetében is szimbolikusan alkalmazható.

„A Dohány utcai a historizmus építészetének romantikus szakaszát képviseli, a Rumbach utcai zsinagóga pedig a szigorút. Ennek szellemében Otto Wagner kiválasztott egy sor iszlám ornamentumot, és ezekből állította össze a térfalakat szőnyegszerűen beborító díszítést." – magyarázza Dávid Ferenc művészettörténész a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület weboldalán.

Hátborzongató belegondolni, hogy a második világháború idején a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga épületét a gettó hullaházaként használták. „Kislánykoromban itt voltam fogoly a gettó idején!" – erősíti meg a tényeket egy amerikai turistacsoportból egy idős hölgy, aki két lányát hozta el Budapestre, hogy megmutassa nekik a náci vészkorszak rémtetteinek helyszínét. Emléktáblát állítottak továbbá azoknak a zsidóknak, akiket 1941-ben ebben az épületben gyűjtöttek össze, mielőtt a megszállt ukrajnai Kamenyeck-Podolszkijba szállítottak a magyar hatóságok, ahol a németek legyilkolták őket.

A zsinagógát közadakozásból építették 1869 és 1872 között. Vajon miért a bécsi szecesszió legismertebb építészét kérték fel a tervezésre? A Deák Ferenc vezette Habsburgokkal történő kiegyezés után a magyar történelem egyik legnagyobb társadalmi és gazdasági fellendülése kezdődött. Budapesten annyira nyitott szemlélet alakult ki, hogy Lechner és Hild mellett megjelentek a nyugat-európai építészek is, így például az osztrák Otto Wagner.

A világ leghíresebb kis zsinagógája lehetne a Rumbach Sebestyén utcai, ha sikerülne befejezni teljes rekonstrukcióját. Kupoláját már helyreállították, a belső tereket megtisztították a törmelékektől, így a mórosan csipkézett és élénkre festett architektúra szabadon érvényesül, ámulatba ejtve a látogatókat.

(írta: Ács Gábor)

Látogatói információk:

Rumbach Sebestyén utcai Zsinagóga

Cím: 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 15.

Látogatás előtt érdeklődjünk a nyitva tartásról!

Telefon: +36 1 343-6756