Dunakanyar, hegyek és folyó házassága

A Duna nemcsak népeket, de történelmi korszakokat, stílusokat, szellemi áramlatokat is összeköt. A Dunakanyarban Esztergomtól Szentendréig életre kel Magyarország fordulatos történelmének egy-egy töredékes emléke.

Budapesten egy picit túl, Szentendrén a verőfényes, vidám színek, a hangulatos macskaköves utcák, az íves kapuk, a falfülkékben megbújó szobrok, a barokk templomtornyok, galériák, az újjáéledő MűvészetMalom és a szorosan összesimuló, apró belvárosi házak egyéni varázsa újból és újból megállásra, nézelődésre csábítanak. Szinte kötelező program a Skanzen, ahol évszázadok népi építészeti és kulturális örökségével kerülhetünk egészen közeli kapcsolatba, legyen szó húsvéti tojásgurításról vagy pünkösdi királyválasztásról, Márton-napi Libatorról vagy csak egy egyszerű sétáról Magyarország legnagyobb Múzeumfalujában.

Szentendre, a magyar impresszionizmus fellegvára („Magyar Barbizon"), múzeumok, galériák pezsgő-nyüzsgő sokaságát kínálja: az állandó és időszaki kiállításokról a szentendrei múzeumok honlapján tájékozódhatunk. A szerb kalmárkereszt oltalmát élvező, 2011-ben felújított Fő téren se szeri, se száma a kulturális rendezvényeknek Húsvéttól egészen októberig – elég, ha csak a Szent Iván éji napforduló-ünnepségeket, a Szentendrei Nyár műsorfolyamát, az augusztus 19-i szerb búcsút, vagy a Szentendre Éjjel-Nappal rendezvénysorozatot említjük. A Duna másik oldalán Vác kis utcácskái, színes palotái, meseszép Duna-parti korzója ragadják magával az idelátogatókat: a barokk főteret a 300 dallamot játszó harangpavilon teszi még impozánsabbá. Átsétálhatunk az ország egyetlen épen maradt, 250 éves diadalíve alatt, melyet Mária Terézia látogatására emeltek. Július végén valósággal megbolydul az egész város, amikor a Váci Világi Vigalom alkalmával három napon át korhű, barokk jelmezes forgatag hömpölyög végig a váci utcákon; mindez persze sok-sok zenei produkció és kirakodóvásár kíséretében.

Visegrád az élő középkor városa, ahol a Duna csendje, a Királyi Palota veretes reneszánsz dallamai, a lovagi tornák izgalma, a Fellegvár régmúlt királyainkról mesélő falai és az erdő közelsége együttesen emel ki bennünket a mindennapok komor lüktetéséből. Zsigmond és Mátyás reneszánsz loggiákkal tarkított, egykori palotájában ma egyik esküvő a másikat éri: legbecsesebb dísze a felújított Herkules-kút, melynek vörösmárvány lapjait Mátyás király címerei ékesítik. A történelmi helyszín körül a középkori mesék és regék máig élő emlékkincsét eleveníti föl – színek és hangok kavalkádjával – a Mátyás Király Játszópark.

Esztergomban az ezeréves magyar történelem levegője járja át lépten-nyomon a várost. Aki szeretné megismerni a magyar egyházi kultúra történetét és jelenét, az nem hagyhatja ki Magyarország legjelentősebb egyházi alapítású képzőművészeti gyűjteményét, a Prímási Palotában működő Keresztény Múzeumot, sem pedig a Főszékesegyházi Kincstárat. A Várhegyen magasodik a rekonstruált középkori királyi palota, közvetlenül a Bazilika dombja alatt pedig a Prímás Pince húzódik, amely a gasztronómia és a borkultúra terén egyedülálló élményeket kínál. Az árvizekkel folytatott küzdelem és a folyószabályozások évszázados történetéhez pedig a Duna Múzeum kiállítása visz közelebb, ahol ki is próbálhatjuk a kutak, malmok, zsilipek működését.

A Duna túlsó oldalán, az Ipoly völgyében is találkozhatunk vízimalommal, a Dunakanyar egyik legrégebbi településén, a hajdan arany- és ércbányáiról híres Nagybörzsönyben: a vizekben gazdag vidék számos vízimalma közül ma már csak az itteni működik, múzeumként. De ebben a faluban csodálhatjuk meg egyik legszebb Árpád-kori műemlékünket, a fallal körülvett Szent István-templomot is. Igazi ipartörténeti műemlék a Nagybörzsönyi Erdei Vasút, amelynek legizgalmasabb része a Tolmács-hegyi csúcsfordító (tolatóvágány); de a technikatörténet szerelmeseinek érdemes kipróbálni a királyréti hajtánypályát is.

Minderről bővebben olvashatunk a Dunakanyar turisztikai weboldalán: Vár a Dunakanyar!