Egészségügyi séta Budapesten

Érdemes néha egészségesen is orvoshoz menni. Bár most – kivételesen - nem is üzemorvosi vizsgálatra, vagy általános szűrőprogramra gondoltunk. Ezúttal arra biztatunk mindenkit, hogy kultúrtörténeti céllal eredjen orvosok, gyógyszerészek és mentők nyomába.
Ahogyan a gondos orvos is elbeszélget a beteggel mielőtt megkezdi a kezelést, nekünk is érdemes lépésről-lépésre haladni az egészségüggyel, a szervezett betegellátással való ismerkedésünkben.
 
Arany Sas Patikamúzeum
 
Indítsuk a sétánkat a Budai Várban, a Tárnok utcában! Itt található ugyanis az Arany Sas Patikamúzeum. Az épület, amelyben ma a kiállítás működik sok-sok évszázad nyomát viseli magán: a ma is látható dongaboltozatok a 16. században készültek, de ekkortól származik a szürke alapon sárga csillagot mintázó „alkimista" festés is a mennyezeten.
 
A házban 1750-től 1913-ig az első budavári patika működött. Az itteni kiállítás jó alkalmat ad arra, hogy a gyógyítás „szebbik" arcát is felfedezzük. a kézi munkával készült gyógyszertár-berendezés, az apró fiolák és tégelyek, régi mérő és keverőeszközök leleményességről, precizitásról, aprólékosságról árulkodnak – segítenek felidézni, mennyi munka, mennyi finomítás eredménye a mai, korszerű gyógyszeripar kialakulása.
 
Ha a múzeumban végeztünk, tegyünk egy sétát a Várban! Pillantsunk le az alattunk elterülő városra és töprengjünk el egy kicsit rajta, milyen bonyolult feladat is lehet egy ilyen hatalmas embertömeg egészségének védelme, megőrzése! Ott, ahol ennyien élnek együtt, már maga a sokaság is kockázatot jelent: egy-egy egyszerű fertőzés is pusztító járvánnyá alakulhat. Nem csoda hát, hogy a hajdani fővárosban a kezdetektől nagyon figyeltek a biztonságos körülmények kialakítására.
 
Semmelweis Múzeum
 
A csatornázás, az ivóvízhálózat kiépítése, a vásárcsarnokok, közfürdők létrehozása mind-mind azt a célt szolgálták, hogy a világvárossá gyarapodó Budapest lakói biztonságban élhessenek. Mégis, sokszor ma már olyan apróságnak tűnő dolgokon múltak emberéletek, mint a rendszeres kézmosás.
 
Semmelweis Ignácot ma az „anyák megmentője"-ként ismerjük. A neves orvos a 18. században, jóval a gumikesztyű és a szigorú sterilizálás bevezetése előtt fedezte fel, hogy a klórvizes kézmosás semlegesíti a boncolás utáni hullaszagot. Kollegáinak ezért azt ajánlotta, mindig mossák meg a kezüket, mielőtt a betegeikhez nyúlnak. Az orvosok eleinte idegenkedtek az ötlettől, hiszen akkoriban még nem ismerték a fertőzések terjedésének mechanizmusát. Később azonban kiderült, hogy a kéz fertőtlenítése megelőzi többek között a sok anya és csecsemő életét követelő gyermekágyi lázat is.
 
Semmelweis egykori szülőházában, a mai Apród utcában ma a róla elnevezett múzeum működik. Itt az ókortól egészen a 20. század elejéig mutatják be az orvostudomány fejlődését. A múzeumban megcsodálhatjuk az első orvostechnikai eszközöket, megtudhatjuk, minek köszönhetőek a gyógyítás legnagyobb felfedezései és hogyan küzdöttek a betegek életéért a mikroszkóp, a röntgengép vagy az injekció felfedezése előtt.
 
Sziklakórház
 
A 20. század viharos történelme újabb kihívások elé állította az orvostudományt. A világháborús orvoslás titokzatos világát fedezhetjük fel, ha ismét a Vár felé indulunk. A várhegy alatti barlangrendszerben ugyanis titokzatos világba csöppenhetünk. A ma már múzeummá alakított Sziklakórházról sokáig még a közelben lakók is azt gondolták, városi legenda csupán. A különös, földalatti helyszínen még az I. világháború idején rendeztek be kórházat és óvóhelyet. Később a város egyik legfejlettebb egészségügyi objektuma lett. saját áramfejlesztővel és gépparkkal rendelkezett – a II. világháború idején még akkor is tudtak itt röntgenfelvételt készíteni, mikor más kórházakban erre már nem volt lehetőség.
 
A bunkert az 1956-os forradalom idején újra felszerelték, majd a hatvanas évekig folyamatosan bővítették. Az akkor modernnek számító lég- és vízáteresztő rendszer segítségével „atombiztossá" tették az óvóhelyet – egy vegyi vagy nukleáris támadás esetén is óvóhelyül szolgált volna.
 
„Egészségügyi szempontból azért különleges ez a múzeum, mert itt a látogató egy teljes egészében működő kórházzal találkozik" - Meséli Fekete Bernadett, a Sziklakórház Múzeum program-koordinátora. „A kórházban a '60-as évekbeli állapotokat szemléltetjük, kétszáz élethű viaszbábu segítségével. Van egy teljesen felszerelt műtőnk is sterilizáló géppel és ortopédiai segédasztallal, de kiemelném a hollywoodi sztárunkat, az altatógépet is, amelyet kölcsönadtunk a Magyarországon forgatott Evita című szuperprodukcióhoz."
 
Ha igazán nagy kalandra vágyunk, akkor akár egy egész atomtámadást is végigélhetünk a bunkerben.
 
„Az egyik legnépszerűbb múzeum programunk az Atomcsapás fantázianevű játék."– meséli Fekete Bernadett. „Gyakorlatilag egy atomcsapást szimulálunk és a csapatnak üzembe kell helyezni a kórházat. Ehhez különböző feladatok megoldására van szükség, ami lehet például egy gázálarc felvétele vagy különböző kódok feltörése. A játék kerettörténete szerint a támadás közben egy titkos ügynököt is elfogtak. A csapatnak úgy kell megoldania a helyzetet, hogy közben a szituációhoz kapcsolódó legtöbb elsősegélynyújtói, polgárőrségi feladattal megismerkednek – persze leginkább játékos formában."
 
Kresz Géza Múzeum
 
Ha még több izgalomra vágyunk, ismerkedjünk meg azokkal is, akik elsőként érkeznek egy-egy katasztrófa, baleset helyszínére, ha emberélet van veszélyben. Egy rövid buszozás, vagy villamosút, és már ott is vagyunk a Markó utcában, a Kresz Géza Mentőmúzeumban, amelynek érdekessége, hogy még maga a múzeum is egyidős a szolgálat történetével.
 
Az Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület már 1890-ben megalakult. A bátor férfiak akkor még lovaskocsival szállították a segítségre szorulókat a kórházakba. 1896-ban, a millennium idején állították ki először a mentősök által használt eszközöket, s röviddel ezután már megszervezték az állandó kiállítást.
 
A mostani, markó utcai „Mentőpalotában" látható tárlaton nyomon követhetjük, hogyan sikerült egységes rendszerré alakítani a mentőszolgálat működését, hogyan fejlődtek a mentősök által használt eszközök, és mikor, hogyan tudtak a sebesültek életéért küzdeni azok, akiknek a gyors döntésein sokszor életek múlnak.
 
Veli bej Fürdő és az Irgalmasrendi Kórház
 
A sok-sok kaland után ideje egy kicsit pihenni is! Budapesten ehhez sem kell messzire mozdulnunk az egészségügytől. A Betegápoló Irgalmasrend szerzetesei a 17. században érkeztek Magyarországra. Ők alapították meg az első kórházhálózatot és az övék a Budán található Irgalmasrendi Kórház is. A betegek mellett azonban az enyhülést keresőkre is gondoltak. Ma ők üzemeltetik a város egyetlen koedukált törökfürdőjét a kórház szomszédságában. A Veli bej nevével fémjelzett komplexumot (a régi Császár fürdőt) a közelmúltban újították fel, így már modern, de mégis történelmi hangulatot idéző környezetben pihenhetünk. A fürdőben öt különböző hőmérsékletű török medence vár ránk, a bennük csordogáló gyógyvíz pedig ízületi panaszainkon, gyulladásos betegségeinken is segít.
 
Ha a fárasztó nap után már kellően ellazultunk, ideje valamilyen belsőleges gyógymód után is nézni. Mondjuk valamelyik megfelelően felszerelt borpatikában.