Villány-Siklósi Borút: az ország első borútja

1994 őszén a villányi borvidék adottságaira alapozva, német, osztrák és francia előképek alapján nyolc település, szőlő- és bortermelők, vállalkozók, valamint civil szervezetek összefogásával születhetett meg.

Az eltelt évek alatt a fokozatosan növekvő érdeklődés hatására a borút már 18 településen kanyarog keresztül a Villányi hegység mentén: a máriagyűdi kegyhelytől a palkonyai pincefaluig borkóstolók, műemlék pincék, borversenyek, fesztiválok, folklórrendezvények bőséges tárháza várja a vendégeket.

A borvidék keleti hegyvonulatain vörösborszőlőket termesztenek. Legelterjedtebb szőlőfajták a kékoportó, a kékfrankos, a cabernet franc, a cabernet sauvignon, a merlot, a pinot noir, a zweigelt és a kadarka.

A borút fehérborait nagy területen, a borvidék középső és nyugati lankáin termesztik. Legelterjedtebb fajták az olaszrizling, a hárslevelű, a chardonnay, a tramini, a rajnai rizling és a királyleányka.

1987-ben Villány elnyerte a megtisztelő, nemzetközi „Szőlő és bor városa" címet. A helyi gazdák szakértelmét bizonyítja, hogy már négy villányi borászt is kitüntettek az „Év borásza" címmel: Tiffán Ede (1991), Gere Attila (1994), Polgár Zoltán (1996), Bock József (1997), valamint találunk köztük „Év pincészete" címmel rendelkezőt is: Bock Pincészet (2007), Vylyan Pincészet (2008).