Kultúra és örökség

A Dél-Alföldön a török hódoltság utáni építkezés szinte új honfoglalással ért fel, és ebben az „olvasztótégelyben" keveredtek a magyar, a szlovák, szerb, horvát, román, német, zsidó és roma hagyományok – ez teszi igazán egyedivé a régió kulturális kínálatát.

A táj és a történelem megteremtette a maga hőseit is, köztük az alföldi betyárokat, akiket a mai legendák már a sherwoodi Robin Hoodhoz hasonlítanak. A nyomukba eredve keressük fel Kondoroson a híres betyárcsárdát ahol még mindig megtekinthető az a hosszú kémény, amely egy földalatti járaton keresztül kívülre menekítette a puszták rablóit.

A kiskunfélegyházi Börtönmúzeumban ma is megtekinthető, hogyan bírták vallomásra és hogyan büntették az elfogott rablókat. Ezt a kort idézik az ópusztaszeri Betyártoborzó  és a kondorosi Betyár Napok.

Híres szülötteit a települések is megbecsülik, kiállítások, múzeumok őrzik emléküket. Egyik legnagyobb költőnk, Petőfi Sándor szülőházát Kiskőrösön találjuk, a mellette lévő szoborpark pedig a költő műveit fordítók mementója. Kiskunfélegyházán Móra Ferenc nádtetős szülőházát  találjuk, Gyomaendrődön pedig a híres nyomdászdinasztiára emlékeznek a Kner Múzeumban. Gyulán a Ladics ház egy 19. századi polgárcsalád életébe enged bepillantást, Erkel Ferenc szülőházában pedig zenés tárlatvezetésen vehetünk részt.

Orosháza és Hódmezővásárhely között, Székkutason Hugo Hartung Emlékszobát alakítottak ki a könyvtárban – ő volt az, aki az „Ich denke oft an Piroschka" (Gyakran gondolok Piroskára) című könyvével és az abból készült filmmel igazán népszerűvé tette a német nyelvterületen hazánkat és a pusztaromantikát. A történetnek ihletet adó vasútállomás és a szélmalom ma is felkereshető.

Kiskunhalas világhírű csipkéje az idén 110 éves, a Csipkemúzeumban a kiállítás mellett a csipkevarrókat is láthatjuk munka közben.