Csónakkal a kérészek nyomában

Természetvédelmi szakember segítségével, csónakból nézhetjük a tiszavirágzást a folyó szegedi szakaszán. Arról, hogy hogyan érdemes felkészülni a kirándulásra és mit is láthatunk majd pontosan, Albert András, a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa mesél.

„Két-három napra előre lehet csak megmondani, hogy mikor lesz a legintenzívebb rajzás. Ilyenkor június elején már le szoktam menni a partra, és nézelődök, érdeklődöm a horgászoktól. Amikor már 200-300 kérészt látni, sejteni lehet, hogy hamarosan kezdődik." – meséli Albert András, aki több éve vezet tiszavirág néző csónakos túrákat.

A kérészek három évig fejlődnek a víz alatti agyagos partfalban lárva állapotban, hogy aztán kikeljenek, és néhány órát a levegőben töltsenek. „A kifejlett kérészek annyira rövid ideig élnek, hogy még táplálkozni sem tudnak. Nem fejlődik szájszervük, hiszen erre a kevés időre felesleges. Mivel a rövid rajzás alatt kell párosodniuk, ezért nagyjából egyszerre, nagy tömegben kelnek ki. Azt viszont, hogy honnan tudják, mikor jött el az idő, még ma sem tudjuk pontosan."

A kérészek rajzása több okból is nagyon különleges jelenség. „Nagyon látványos, amint több ezer rovar repül a naplementében. Ráadásul ezek az állatok számos faj táplálékai is. Cinegék, szajkók, barázdabillegetők, sirályfélék érkeznek a távolabbi élőhelyekről, hogy vadásszanak rájuk, és természetesen a halakat is vonzza a vacsora." – meséli a természetvédelmi szakember.

A csónaktúra több okból is különleges élmény. A madarak megfigyeléséhez érdemes távcsővel felszerelkezni, de a fényképezőgép is jó szolgálatot tesz. „Látványos, különleges élmény a csónakkal ezernyi rovar közé kerülni. Jó tiszavirág fotót nehéz készíteni, de a csónakázás erre is jó alkalom." – mondja Albert András.

Aki nem vágyik a vízre, az is meg tudja figyelni a rovarokat. „A kérészlárváknak kemény, agyagos talajra van szükségük, többnyire ezeken a helyeken tenyésznek. Szegeden például szerencsésebb időszakban a két híd között is nagyon sokan vannak. A természetfotósok gyakran kérdezik tőlem, hogy hová érdemes menni fényképezni. Nekik szoktam mondani: bárhol, ahol le tudnak menni a Tisza-partra. Érdemes a folyó külső oldalát választani, ahol a megfelelő áramlás miatt könnyebben alakul ki alkalmas agyagos terület."

A kérészek rajzására utaló előjeleket a laikusok is figyelhetik, de Albert András szerint azért gyakorlott szemre van szükség ahhoz, hogy a legelső jeleket is észrevegye valaki.

A virágzás egyébként a horgászok szerencséjét is befolyásolja. „A rajzás után azt lehet látni, hogy rengeteg elhullott állat teteme lebeg a vízen. A halak eleinte nagyon lelkesek, de aztán jóllaknak velük, így kisebb eséllyel akadnak a horogra. Nagyon fontos viszont elmondani, hogy a kérész törvény által védett állat, így, bár kiváló halcsali lenne, nem szabad horogra tűzni."

A tiszavirágzás utolsó nyomai még néhány napig láthatóak a folyón. „Ha a szegedi szakaszt nézzük, ez is segít abban, hogy megjósoljuk, mikor rajzanak nálunk a kérészek – ha nagyobb mennyiségű rovart sodor a víz a szegedi szakaszon, lehet sejteni, hogy valahol feljebb, például Algyőn már rajzás volt."

A tiszavirág korábban egész Európában elterjedt volt, mára viszont csak a Tiszában, és a mellékfolyókban figyelhető meg. Albert András azt mondja, a tiszavirág élőhelye zsugorodásának oka a folyók túlzott szabályozása és a vízszennyezés.

Az egyedülálló látványt szervezett módon csónakról, Szeged közelében, a mindszenti Tisza-szakaszon lehet majd élvezni a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében. A kirándulásra az albandras@gmail.com e-mail címen lehet jelentkezni. Mivel a virágzás időpontját még nem lehet megjósolni, minden jelentkezőt elektronikus levélben értesítenek majd a további tudnivalókról.