Miről szól a magyar konyha forradalma? A magyar bor és a magyar pálinka: klasszikus értékek 21. századi köntösbe öltöztetve, újragondolva és elegánsan tálalva. Íme a klasszikus bisztrók reneszánsza és a magyarosság ízforradalma.

A Duna nemcsak népeket, de történelmi korszakokat, stílusokat, szellemi áramlatokat is összeköt. A Dunakanyarban Esztergomtól Szentendréig életre kel Magyarország fordulatos történelmének egy-egy töredékes emléke.

A mór elemekkel díszített Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga több mint fél évszázadon át zárva volt, a vészkorszak után indult pusztulásnak, berendezése sincs már a helyén. Az épületbelső viszont ma is lenyűgöző!

Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez. Két évvel később, 1987-ben ott találjuk az UNESCO Világörökségi Listáján a Margit hídtól egészen a Szabadság hídig terjedő partszakaszt.

Budapest sajátos módon köti össze a keleti és a nyugati kultúrát: a középkori török fürdőktől a dizájn piacokig és a nagyszabású vándortárlatokig mindent megtalálunk ebben a hagyományait őrző, kozmopolita városban.

Budapesten és környékén a nagy országos közgyűjtemények mellett számos megyei múzeum, galéria és magángyűjtemény - mint például az Aranymúzeum - csalogatja falai közé a kulturális barangolásra érkező látogatót.

A főváros környékén található épületeket is "ajánlottan kötelező" jelleggel kirándulásaink célpontjává tehetjük: Árpád-kori, a török hódoltság alatt épült emlékeket, barokk kastélyokat vehetünk szemügyre, melyeket izgalmas programok is kísérnek.

Budapesten és környékén az épített és szellemi kulturális örökséghez köthető látnivalók olyan bőségéből választhatunk, mint talán sehol másutt az országban. A Duna két partjának látványa a Világörökség részét képezi.